WALL●E

 A Pixar Animation Studios kilencedik filmje elröpít bennünket egy távoli jövőbe. Amely ha nem vigyázunk, lehet hogy nem is lesz olyan távoli.

A főhősünk egy Wall●e(WAtt-takarékos Lánctalpas Limlom- és hulladékkezelő, E-sorozat) névre hallgató robot, aki az emberiség több évszázad alatt felgyülemlett szemetét gyűjti és préseli össze. Mindezt a lakatlanná vált Földön. Ugyanis a maradék „emberi” népesség egy űrhajóba préselve éli mindennapjait, a világűrben. A takarítórobotunk a végén már csak egyedül marad, a társai is mind szemétként végzik. Az évszázadok során érzelmei fejlődnek, megtanul önmagáról gondoskodni- kicseréli például meghibásodott alkatrészeit. Egyetlen társa egy igazi kis túlélő, egy csótány. Megismerjük a robot unalmasnak tűnő, de ha jobban megfigyeljük annál izgalmasabb hétköznapjait. A képi ábrázolásmódja, és részletessége egyszerűen elképesztő ennek a résznek.

Fordulópont a történetünkbe egy EVA(Extraterresztriális Vegetáció Analizáló) nevezetű robot megérkezése, aki szerves élet nyomait jön kutatni lepusztult bolygónkra. Wall●e-val nem sokat törődik, ő csak a feladatát jött teljesíteni. Kis főhősünk erre fittyet hányva, teljesen odáig van az örömtől, hogy végre egy igazi barátra tehet szert. Körbevezeti kutató robotunkat saját kis birodalmában. EVA csak akkor mutat érdeklődést Wall●e iránt, mikor az megmutat neki egy féltve őrzött kis növénykét. Vegetáció vadászónk azonnal elraktározza magában ezt az élő organizmust, alapállásba helyezi magát, majd leáll. Egy kis idő elteltével megjelenik egy szállítóhajó mely EVA elszállítására érkezett. Wall●e ekkor úgy dönt, hogy ő is csatlakozik, nem hagyja magára újdonsült barátját és felszökik a hajóra.

Megérkeznek az emberiség utolsó menedékhelyére az Axiom űrhajóra. A lakosság ábrázolásmódja igencsak kritikus és utópisztikus, ugyanis járásképtelen és elhízott lakókat látunk mindenfele. Ezeket az „embereket” önműködő robotok irányítják. Magát a hajót se emberi kéz irányítja, hanem az úgynevezett AUTO. Az eddig burkoltan jelenlevő társadalomkritika most egyenesen a szemünkbe mondja- ha nem vigyázunk ez lesz a vége!

Az Axiom-on hangzik el az első emberi szó a filmben, addig csak robotpittyegések és nonverbális jelek sokaságával beszélgetnek szereplőink. Ettől igencsak unalmas lehetett volna a film első fele, de nem az! Sőt, ha úgy vesszük ront is egy picit a hangulaton az emberi beszéd megjelenése. A történetnek viszont szüksége van emberi szóra is, szóval nincs mit tenni. Ha belegondolunk, érdekes lehetett volna csak robotpittyegéssel levezényelni ezt a műalkotást.

A végkifejlet sokkal akciódúsabb, a film első részéhez képest... Amit nem részleteznék ki, mert sok meglepetést tartalmaz...

Andrew Stanton (Játékháború, Némó nyomában, Szörny Rt.) megint remekművet írt és rendezett. Ennek a mozijának is maradéktalan a képi ábrázolása, akárcsak a kivitelezése...

A Wall●e mindenképpen belépett a Pixar eddigi remekei mellé.

Sőt...