Slumdog Millionaire...

 2009.03.20. 03:39

 Slumdog Millionaire 

 

Egy film, aminek úgy terjedt a híre mint a futótűz, a sikere elsöprő volt, tarolt minden filmes fesztiválon, a legcsekélyebb díjakon át egész Hollywoodig(Oscar gála) sikerült eljutnia. Sőt, ott is kaszált, 10 jelölésből nyolcat elhozott, a nagyobb kategóriákat mind bezsebelte. Mindenki azt mondja, hogy ilyen filmet még nem látott...Aki ezt állítja, az még biztos nem hallott Bollywoodról... Bár Bollywoodi filmnek is túlzás besorolni ezt a remekművet... amolyan korszakalkotó Holly-Bollywoodi csoda ez...

Kinek köszönhetjük ezt a csodát? Egy ízig-vérig lelkes és ötletes rendezőnek Danny Boyle-nak, aki rendezett már a mai napig kultnak számító alkotást(Trainspotting) és meghökkentőt(28 nappal később, Napfény) egyaránt. Televíziós rendezőként kezdte, de nagy szerencsénkre kinőtt ebből a szerepből. Véleményem szerint, ez az eddigi legjobban sikerült filmje, ha a Trainspottingot nem vesszük számításba...

Kik játszanak benne? Na, ez az egyik varázsa a filmnek. Teljesen ismeretlen indiai színészek, sőt, van olyan is köztük aki még soha nem lépett kamera elé. Ilyenek például a gyerekszereplőket alakító „gettó növendékek”, akiket tényleg India nyomornegyedeiből szedtek elő. A főszereplőt játszó Dev Patel esetleg ismerős lehet valalakinek, mert játszott a Skins nevezetű angol sorozatban.

A történet amilyen egyszerűnek tűnik, annyira bonyolult is. Boyle a népszerű játékot -a Legyen Ön is milliomost!-, egy életutat és egy szerelmi szálat használ fel ahhoz, hogy ámulatba ejtse a nézőt. Sikerül is neki.

A történet kezdetén főhősünk Jamal, egyetlen kérdésre van a fődíjtól(20 millió rúpia), a Legyen Ön is milliomos játékban. Mivel a fiú egy gettónövendék és jelenleg chaiwallaként(teahordó) dolgozik, nem hiszik el neki, hogy csalás nélkül juthatott el idáig. Az adás véget ér a mindent eldöntő utolsó kérdés előtt, a fiú indulna haza, izgatottan várva a holnapi napot, ám ekkor elviszik és éjszaka megkínozzák. Megpróbálják kihúzni belőle, hogy hogyan csalt. Persze szép lassan kiderül, hogy Jamal ártatlan és mindegyik kérdésre saját maga tudta a választ. A cselekmény három szálon fut, időnként visszatérünk a múltba(egyes szál), ahol betekintést nyerünk Jamal életébe és megtudjuk, hogy miként tudta megválaszolni a feltett kérdéseket. Megismerkedünk a bátyjával és Latikával, aki később jelentősen befolyásolja Jamal életét, ugyanis szerelmesek egymásba. Majd a vallatók faggatóznak(kettes szál), vagy a stúdióban vagyunk és megy az élő adás(hármas szál). A fiút nem is a pénz vezéreli a játékba, hanem az, hogy elvesztett barátnőjét esetleg ezáltal meglelje...

A gyerekkori részek nagyon jól sikerültek(majdhogynem dokumentumfilm szerűek), a film lezárása sem egy szokványos vég. Már csak azért sem, mert kapunk egy kis ízelítőt Bollywoodból, itt a zenés táncra gondolok... ami állandó kísérője az olykor 3 órásra is nyúló indiai filmeknek. Akinek tetszett ez az alkotás bátran nézhet ilyen filmek után, nem fog csalódni.

A forgatókönyvíró igazi iparosmunkát végzett, ugyanis egy egyszerű sztorit ilyen hatásosan elég ritkán sikerül megírni. A másik dicsérni való a zene, egyenesen tökéletes, olyan mint maga a film, kicsit indiai és kicsit nem. Az operatőr is jól végezte a munkáját, -nagyon szépen felvett képeket láthatunk-, a vágóval egyetemben (no nem a Vágó Istvánra gondolok a Milliomosból), aki nagyon ügyesen használta ki a film adta lehetőségeket.

Néhol rossz kritikákat aggattak a Latikát játszó Freida Pinto-ra, mondván nem volt olyan jó a teljesítménye. Én ezzel nem értek egyet. Szépsége mellett azért színészi tehetségét is megmutatta. Különben is, Woody Allen már lecsapott rá, a következő filmjében játszani fog, -kell ennél több?

Esetleg beleköthetünk még abba, hogy nincs olyan a valós életben, hogy valaki azért tudja a válaszokat egy vetélkedőben mert éppen azokkal „találkozott” az életében. Erre azt tudom mondani, hogy de lehet, úgy hívják sors... aki nem hisz benne, az vessen magára...

A film mindössze 15 millióból készült és egy dvd-re megjelenő alkotásnak szánták, azonban lassan a 200 milliót is meghozza a konyhára...

Sok ilyet még...

Egyelőre nem döntöttem el, hogy bekerül e a kedvenceim közé, de nincs messze tőle, ugyanis már háromszor láttam, és mindannyiszor hatalmas élmény volt...

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://trithyn-film.blog.hu/api/trackback/id/tr951013310

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása