Eadweard Muybridge egy angol származású amerikai fényképész elsőként a világon sorozatfelvételeket készített magáról a mozgásról. Ezek a sorozatok a filmezés előfutárai voltak. Munkássága során már a felvevőgép alapelvét alkalmazta és filmfelvételről beszélt.

A fonográf megszületésével Muybridge azt javasolta Edisonnak, hogy kombinálják a két találmányt.1904-ben egy német producer, bizonyos Oscar Mester saját fejlesztésű találmányával, a biofonnal kápráztatta el a St.Louis-i világkiállítás látogatóit. Ez egy új, hangosítási kísérlet volt.

1922-ben három német mérnök(Hans Vogt, Joseph Massolle és Benedict Engel) levetítette első hangosfilmjét, Berlinben. Egy általuk feltalált, új eljárást használtak.

A hangosfilm korszak hivatalosan a Warner Brothers: A dzsesszénekes című 1927-es munkájával kezdődött meg. Érdekesség, hogy maga a hangosfilm egyik „áldozata” maga a filmművészet volt, ugyanis a korai hangfelvételek rejtett mikrofonokkal készültek. A színészeknek a mikrofon irányába kellett beszélniük, ez a színészi mimikát nagyban korlátozta.

Az első Budapesti hangosfilm a Kék bálvány volt ezt követte a Hyppolit, a lakáj.

Az 1930-as években egy új eljárás került előtérbe, a movietone. Érdekessége hogy a film összes hangja egyetlen hangsávba került. 1940-ben létrehozták a stereo hangot, amit először Walt Disney használt, Fantázia című rajzfilmjében.

A hetvenes évekre kifejlesztették a híres Dolby laboratóriumban a zajszűrő rendszert.A nyocvanas években létrejött a digitális hangrögzítés.